2010. október 28.

Övtáska


Kérésre készítettem egy övtáskát a napokban. Az úgy van, hogy adódik a kérdés: "tudnál egy övtáskát varrni?" Aztán mivel még sosem próbáltam, nem tudom előre, hogy tudok-e, vagy nem. Eltartott egy ideig, mire a szabásminta elkészült hozzá, de aztán bele is vágtam az anyagba rögtön. Ahhoz képest, hogy először varrtam ilyent, egészen meg vagyok vele elégedve. Nem is csinálnám másként. Legfeljebb kipróbálok majd még másik fazont is.


A kutya is természetesen a kérés része volt, a csont saját ötlet alapján került a cipzárra. Egy rekeszes, de belül egy kis oldalzsebet azért varrtam.

2010. október 15.

Sugaras táska

Colette ötlete alapján. Alkotónapon volt szerencsém megnézni, hogy is készül az ilyen táska. A kihívás pedig kihívás, nem hagyott addig nyugodni, amíg nem sikerült valami hasonlót készíteni. Nagyon kedves ismerősnek készült ajándékba, remélem örömét leli majd benne csakúgy, mint én a készítésben.


A táska egyik oldala bordó-piros-rózsaszín, a másik pedig zöld, variálhatjuk kedvünk szerint. A tetejére pedig merészkedtem odabiggyeszteni néhány virágot, kezdésnek meg vagyok elégedve, de persze ez már most nem igaz... Sokat kell még gyakorolni. Ha a délutáni álmából felkel a kicsilány, neki is állok egy mesevárosnak.

2010. október 11.

Lovacskáim

Azazhogy nem is az enyémek, hanem a szemfüles olvasó ki is találhatja, hogy kihez tartoznak.
Egy felkérésre kezdtem varrni egyet, aztán rögtön hárman lettek. Annyi sok kis csemete lakozik felénk, még kevés is a három. Haza már nem is jutott.

2010. október 7.

Tavaszi virágok...

ősszel. Mit is varrnék mást ilyen ragyogó napsütésben? Bordó-zöld táskához készülnek ezek a virágok.




Még van mit finomodni a cérnával rajzolás terén, de eddig legalábbis nagyon élvezem. Pláne, hogy ahogy fogy a méter cérna, úgy ügyesedik a kezem. Először a tűt is törte a masina, de aztán ezt is kihevertük. Gyakorolni kell, ez van. A táskák pedig a hét végére készen is lesznek. Mégutóbb időben megkapja egy szülinapos.
Most viszont kihasználva ezt a vénasszonyos jó időt, el is megyünk sétálni Annapannával...

2010. október 2.

Kikapcsolódva alkotni

Colette alkotónapján jártam, ahol is a borotvahabos festés technikáját tanultuk meg. Hát, mit ne mondjak, az első pillanatban megtetszett. Az a jó ezekben az alkotónapokban, hogy szinte szárnyakat kap az ember, annyi minden megvalósulásra váró ötlet cikázik a fejemben. Itthon, ahogy a kész mintákat nézegettem, vettem csak észre, hogy micsoda évszakosdi bontakozott ki.

tél-tavasz-nyár-ősz



(Bár az első képről itthon többeknek a "magyar EKG" jutott az eszébe...)
A személyes kedvencem azonban ez a póló lett. Remélem hamarosan feszíthetek is benne.
Ugyanis kismamapóló...

2010. október 1.

Konyhából...

illetve konyhába való mindkét alkotás, ami ma itt szerepel. A köténykét az edényfogóval és a zsákkal kedves keresztlányomnak varrtam, hogy ügyesen segíthessen édesanyjának kuktáskodni.


A sütit pedig Colette alkotónapjára viszem, amit már nagyon várok. Az előzőre sajnos nem sikerült eljutnom, de erre már megvannak az ötleteim, hogy miket is fessek. Tehát a süti:


A receptje pedig egyszerű:
85 gr zabpehely
85 gr kókuszreszelék
100 gr liszt
100 gr kristálycukor
100 gr vaj v. margarin
1 tk szódabikarbóna
kb fél deci víz

A margarin kivételével összekeverem a hozzávalókat egy tálban, a margarint pedig mikróban kellően meglágyítom, szintén hozzáteszem, és kézzel gyorsan összegyúrom. Golyókat formázok tenyérrel, megnyomom laposra, és 160-180 fokon 10 perc alatt kész . Körülbelül ugyanilyen gyorsan el is fogy :)