Cserépgyári szerelem

Egy valaha szebb napokat látott épület tetőzetének bontásakor került elő ez a cserép:

Még merje valaki állítani, hogy a szerelem nem örök.

Ajánlom szeretettel Szilvinek.

Dolgos hétköznapok

Azok is vannak ám, mert ha már nagyba fogtunk, miszerint építkezésre adtuk a fejünket, még a tetejébe kistesóra is várunk. Így aztán unalmasnak nem mondható az életünk, még szerencse, hogy van aki mindig segít :)

Néha még alkotásra is jut idő :) Hamarosan mutatom is, készült terítő, tolltartó, kulcstartó... 

Mai vers...

Még gyakorolnom kellene a napi hangulatokhoz hozzárendelni az aktuális verseket, de a mai valahogy adódott... Nem is értem :) 

József Attila

Születésnapomra

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
    csecse
    becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
    magam
    magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
    Az ám,
    Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
    szegény
    legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
    fura
    ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért,
    a hont
    kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
    hevét
    s nevét:

„Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén” -
    gagyog
    s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
    sekély
    e kéj -

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
    taní-
    tani!

 

Mantra - játék Anikónál

Már régen olvastam Anikó bejegyzését, akkor meg is fogalmazódott bennem, hogy ebben nekem is részt kell venni. Kell már legyen egy "kézzel fogható" kapaszkodóm, amit mindig szem előtt tartva haladok. És ez most nem a varrás, a szöszmötölés körül , hanem ez A JÖVŐ körül forog.
Bár nem tudom, mikor fogom magam úgy igazán felnőttnek érezni (talán sose, erre is akad példa a családban :), de azért a célok elég felnőttesek. A baj velük annyi, hogy maguktól sose teremnek be, nekünk kell hozzájuk megérni. Ebben lesz segítségemre az alábbi képösszeállítás, ami a jelenből visz a jövőbe. A mottóm pedig a:

KITARTÁS

Bár nem anyagiasan szeretném megközelíteni a témát, azért választottam mégis ezeket a képeket, mert ezek számomra kitartó munkát és elhivatott lelkületet jelentenek, nem csupán egy épületet.
Isten engem úgy segéljen.