2010. november 30.

Hópihés

Lehet, hogy a hóesés adta az ötletet, lehet, hogy a csillagok hímzése közben jött, mindenesetre ilyen hópihéket álmodoztam ma. Egészen kicsikék, lehet, hogy hamarosan az esőfelhőn a csipp-cseppek helyére kerülnek.

2010. november 29.

A Mikulás zsákja


A zsákocskák (merthogy nem nagyok) december 6-án Szent Miklós legendáját élesztik újra. Játékos vetélkedő keretein belül ugyanis a gyerekeknek ügyességükről kell bizonyságot adniuk, azaz ablakon keresztül kell a teli zsákokat eljuttatni a három lánytestvérnek. Győzzön a legügyesebb csapat. Mindez Mosonszentmiklóson. Hol máshol?

2010. november 28.

Így készülök

Adventet mindig is vártam, mert szerettem készülni az ünnepre. Sokáig a külsőségek többet jelentettek, mára talán kezd megtelni tartalommal is a készülődés. Míg korábban a látvány szinte fontosabb volt még az adventi koszorú tekintetében is, addig mára inkább a hagyomány dominál. Maradok a lila-rózsaszínnél. Ami azt illeti, színes gyertyát terveztem, de a saját figyelmetlenségem (és a kereskedők ostobasága) árán mégsem sikerült. Történt ugyanis, hogy miután a negyedik boltban végre volt lila gyertya, sőőőt, még három lila, egy rózsaszín egybe is volt csomagolva, úgy megörültem, hogy nem is néztem meg rendesen, hanem gyorsan megvettem. Mint az orgonasípok, négy méret, hogy a végére is maradjon az első gyertyából, micsoda ötlet. Aztán hazafele úton mint a villám sújtott le a felismerés, hogy hiszen a gyertyák közül a második legnagyobb a rózsaszín, az öröm vasárnapja pedig a harmadik... Szégyenletes, hogy a kereskedőnek minden mindegy, hát a hagyomány is csak ócskaság, végig sem gondolja, hogy ha már hagyományos, akkor az tényleg az legyen. Így fehér gyertyák kerültek a koszorúra, a díszítés teszi őket sorrendbe.

 
Az ajtóra pedig egy kis koszorú készült a közelgő ünnep jegyében:


2010. november 23.

Hamarosan PIF

Hamarosan meghirdetem a PIF játékomat, amire Aranyalmánál jelentkeztem. Még keresek egy jó képet hozzá, hogy ne képtelenségbe fulladjon, aztán indulhat a játék.

A hétvége termése

Ez a pár darab képeslap és karácsonyfadísz a hétvégi foglalkozás mellékterméke. Azért csak mellék, mert a nagy hajtásban mindig elfelejtek fotókat készíteni. A mostani alkalommal mondjuk idő se lett volna rá. A gyerekekkel készítettünk házacska mécsestartót, erről egyáltalán nincs fotó. Ezek a fotók a bemutató példányaim voltak A domborított képeslapok valahogy így néztek ki:



A filcből készült karácsonyfákat és csillagokat gyöngyökkel díszítettük, ez még valahogy ment a kicsiknek is. a textillel bolondított változatot csak a magam kedvéért varrtam, ez már nem fért volna bele a foglalkozás kereteibe:


2010. november 18.

Felkészülni, Vigyázz, Rajt!

Készülődöm, készülődöm. Immáron harmadik éve, hogy a hittanos gyerekeknek plébániai napokat tartunk, ami rendszerint rövid tematikus előadásokból, és kézműves foglalkozásokból áll. Egyre jobban igyekszem kivenni a részem a kézműves szervezésből és lebonyolításból, persze nagy örömömre. A korábbi alkalmak tapasztalata azt súgta, hogy nem árt jól előkészülni, hiszen a helyszínen a nagy zsivajban már jó, ha nem a formák kivágásával megy el az idő, hanem a kis kezek irányításával. Idén készülnek mécsestartók, képeslapok dombormintával, és filc díszek. Készültem is egy erdőnyi fenyőfával, és lehoztam már számos csillagot is az égről.


Talán még madárka is lesz, ha elég ügyesek, és az idő is engedi.

2010. november 17.

Ha kedd, akkor kosárfonás

Szerdától már a keddet várom, nagyjából negyedik éve. Kedd a fonó napja. Ilyenkor már délelőtt lázban égek, hogy megyek a fonóba, és megint megbeszéljük, kivel mi történt, hogy vannak a gyerekek, és ki mivel készül az ünnepekre/szünidőre, éppen mi jön soron. A szánk mellett persze jár a kezünk is, és mindig kerekedik valami kosárféle. Ha otthon már nincs hova rakni, akkor ez a legjobb ajándéknak is. Ez a kosárka például már csak egy Piroskát keres : )

2010. november 7.

Esőfelhők

Bár szerencsére hetek óta csodálatosan szép őszünk van, nem tudtam ellenállni ennek a felhőcskének. Az ötlet a novemberi Praktika magazinból való, bár egy kis módosítással éltem. Az nem lehet, hogy nincs napocska. Emlékszem, óvodában rajzoltam, rajzoltam, és amíg nem volt nap az égen, addig nem volt kész ... Filcből varrtam, nemcsak mutatós, de egyszerű kezelni is.


Ezt pedig Annapannával hallgattuk közben, mintegy inspirációként, egy Kaláka albumról:

Csipp csepp csepereg
Villám csattan megered
Zápor függöny zuhatag
Fut a felhő süt a nap
Jött ment jót esett
Fűnek fának jólesett.

2010. november 5.

Az ősz színei

Számomra ezekkel a színekkel szép az ősz. Mindegyik kép falubeli, igaz nem idei termés.Bár a dió rég lehullott, de a tölgy a lemenő nap fényében ma épp lilás színt öltött, a nyírfa meg szinte lángolt a narancsszínben. A piros bogyók pedig egyszerűen vonzzák a tekintetet. 


 Remélem még pár napig gyönyörködhetünk az ősz szépségében.